Szösszenetek az időről és az idő múlásáról – hogyan érdemes élni?

0 hozzászólás

Írta: Dóczi László

2020.05.25.

Egy korábbi bejegyzésben már fejtegettem ezt a témát. Most elhoztam jobban kibontva, hosszabb formában is, hiszen úgy érzem, fontos erről beszélni, beszélgetni!

Éltem, ahogy mások – az idő múlása és „a mások élete”

Gyerekkorunk óta jövőképeket raknak elénk. Tanulás, család, karrier, szép otthon, nyaralások: mindent jól kell csinálni, helyesen kell dönteni, nem szabad hibázni. Az a típusú kultúra, amelyre nagyrészt mi is berendezkedtünk, nem túlzottan megbocsátó a hibákkal szemben, így az életük folyamatos megfelelésvággyal telik. Mondjuk ki: görcsben.

Számos híresség nyilatkozta azt az 50. születésnapja környékén, hogy ez a kor nem valamiféle frusztráció számára, hanem sokkal inkább felszabadulás. Míg a 20-as éveit megfelelésre, a 30-asokat bocsánatkérésre, a 40-eseket pedig a magának való megbocsátásra szánta, most lehet végre önmaga. Most jutott el oda, hogy ne valaki más életét élje, ne a követelményeknek akarjon megfelelni, hanem végre önmaga legyen!

Én is hasonlóképpen voltam ezzel – mostanra, 50 felett viszont rájöttem, hogy csak rajtam múlik, milyen életet élek. Hogyan élek. És egyáltalán, a magam életét élem-e.

Olyan nehéz lenne változtatni?

Amikor valakinek nem jön magától a motiváció arra, hogy másképp éljen, hogy változtasson, amin szükséges, csak érzi, hogy valami nem jó …

Tegye fel magának a kérdést! Tedd fel magadnak a kérdést:

  • Mi történik, ha változtatsz?
  • Mi történik, ha minden marad a régiben?

Egyikre sem tudhatod a választ, így jöjjön a következő lépcső:

  • Melyiktől félsz jobban?
  • Attól, hogy nem tudod, mi lesz, de van esély a változásra; vagy attól, hogy a dolgok minden bizonnyal maradnak a régiben?

Többnyire ez a párbeszéd, bárkivel folytatják is le, szokta arra sarkallni az 50 év felettieket, hogy változtassanak, elinduljanak valamerre.

Változtatni nem könnyű.

Sőt: egyes értelmezések szerint az ember számára ez a legnehezebb. Hiszen, még a rosszhoz is hajlamos ragaszkodni, ha az biztonságot ad. Mert végül is, ez az emberi „természet” kulcs-mozgatórugója: a biztonság keresése…

„Nincs már időm változtatni…”

„Nincs időm úgy élni, ahogy szeretnék…”

Elképesztően gyakori kifogások! Az idő senki kezéből sem azért folyik ki, mert ilyen a jelleme, hanem, mert nem tud bánni vele az ember. Egyszer azt hiszi, mindenre van ideje, majd tudatosul benne, ez mennyire nem így van: és akkor már sokszor késő. Máskor pedig úgy érzi, semmire nincs ideje, és a jóslat beteljesíti önmagát, valóban csak fut a percek után minden egyes nap.

Az igazság az, hogy a változáshoz két dolog szükséges

  • Tudatosítani az idő múlását. Nincs olyan, hogy „majd holnap” vagy „esetleg máskor”, mert ez nem vezet sehova.
  • Tudatosítani, hogy az időnkért magunk vagyunk felelősek. Az időbeosztásunk, és az, egy napba mi fér bele, a mi felelősségünk. És az is, mennyire hagyjuk másoknak, hogy ezt befolyásolják!

Az „50 felett mindent lehet” közösséggel segíteni szeretnék Neked is, hogy mindezeket felismerd, és elég bátor, elég eltökélt legyél ahhoz, hogy jobbá merd tenni az életed.

Már akár ma is, hiszen ez a Te döntésed.

  • Instagram

    No images found!
    Try some other hashtag or username
  • Hasonló bejegyzések

    0 hozzászólás

    Egy hozzászólás elküldése

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük